Vállalkozási forma kiválasztása

Ezzel a dokumentummal egy kis segítséget próbálok nyújtani kezdő vállalkozóknak, hogy eldönthessék milyen vállalkozási formát válasszanak. Elsősorban a kényszervállalkozók és a kisvállalkozók szempontjai szerint próbáltam megközelíteni a kérdést, így a Kft-k és az Rt-k kérdéseit nem taglaltam.

Természetesen a véleményem kialakulásában közrejátszottak a munkám során látott vállalkozások működése és a jelenlegi adózási szabályok.

A fenti vállalkozói kör választási lehetőségei a következők lehetnek:

Dönthetnek egy egyszerű megbízásos jogviszony mellett. Ez esetben nem számlát adnak a tevékenységükről, hanem egy megbízási szerződéssel történik a foglalkoztatásuk. A választás mellett az egyszerűség és a gyors és olcsó megalapíthatóság lehet a pozitív érv, a negatív pedig az, hogy a megbízót egyéb fizetési kötelezettségek terhelik, megbízottól adóelőleget kell vonnia a kifizetőnek, ami lehet, hogy magasabb, mint a később ténylegesen fizetendő adó, valamint szintén a megbízó szemszögéből hátrányos lehet, hogy nem vonhatja le az ÁFÁ-t.

Másik két választási lehetőséget próbálom bemutatni a következő irományomban.

Bt-k megalapítása, működtetése:

Először is a különbségek egy egyéni vállalkozással (EV) összehasonlítva.

Az EV-t hátrányosan érintő szabályok, melyek a Bt-knél nem jelentkeznek: bizonyos olyan tárgyieszközök (TE) elszámolhatóságát teszik lehetetlenné, melyeknél feltételezhető a magáncélú használat, ezek közül a legjelentősebb a gépjárművek elszámolását korlátozó szabályok.

Ezeken kívül az EV-knek szinte tételesen bizonyítaniuk kell az adott kiadásoknál, hogy kizárólag a vállalkozás érdekében merültek fel. Társaságok esetében csak bizonyos kiadások (pl. speciális eszközbeszerzések) esetében kell bizonyítgatni.

Az SZJA törvényben megfogalmazott, az EV-kre vonatkozó osztalékadó miatt, egy esetleges nyereséges év eredményét nem csak a 18%-os nyereségadó sújtja, hanem az előző módon leadózott eredményt, az osztalékadó alapján is le kell adózni, mely jelenleg sávosan 20 és 35%-os SZJA-t jelent, valamint 11% egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni (EHO). A vállalkozások nem kötelesek felosztani osztalékként a nyereségüket, így egy nyereséges év után következhet egy veszteséges is, ami "elviheti" a korábbi nyereséget.

Az EV előnye a megalapításának olcsósága, jelenleg kb. 10-20 e Ft-ból megalapítható.

Egy Bt megalapítása 120-150 e Ft ügyvédtől függően. (Ha olcsó és profi ügyvédre van szüksége, segíthetek!)

Egy EV egyedül is alapítható, egy Bt-hez minimum két ember szükséges. Egy beltag, aki teljes magánvagyonával felel a cég tevékenységéért, valamint egy kültag, aki csak a befizetett törzsbetétje erejéig felel. Ez a korlátlan és korlátolt felelősség nem tévesztendő össze a büntetőjogi felelősséggel, ami minden vállalkozási formában, munkavégzésben jelen lehet. Az EV szintén korlátlanul felel a tevékenységéért. Természetesen ilyen vállalkozási formákat nem az alapít, aki nagy kockázatú üzleteken töri a fejét, vagy ingoványos talajra téved. Ezek a szellemi tőkével rendelkezők vagy az alacsony eszközigényű munkák vállalkozási formái.

Ezeken kívül minden vállalkozási formánál számolni kell a könyvelési díjjal, kivéve, ha Önmagunk el tudjuk végezni ezt a tevékenységet. Ez kb. minimum 10-20 e Ft / hó + esetleg áfa (ha nem alanyi mentes a könyvelő vállalkozás) a felső határ akár több száz e Ft is lehet. Gyakran előfordulhat, hogy esetleg alacsonyabb ajánlatot kapnak egy-egy könyvelőtől, de azért rá kell kérdezni, hogy kapnak-e számlát a könyvelési díjról valamint az is kérdéses, hogy szakmailag valóban megfelelően képzett-e, rész vesz-e rendszeres éves továbbképzéseken?

A könyvelést 2003-tól bizonyos nagyon alacsony bevételi határok kivételével kizárólag legalább regisztrált mérlegképes könyvelő végezheti! Mielőtt könyvelőt választ ellenőrizze a regisztráció meglétét!

Azt jó tudni, hogy a könyvelő, hasonlóan egy villamossági szerelőhöz vagy egy építészhez "szakipari" munkát végez, annak teljes felelősségével. Hallottam olyanról, hogy bizonyos könyvelővel megkötött szerződésekben nincs benne a felelősség vállalás, sőt ezt egy esetleges vitás esetben meg is próbálja letagadni, áthárítani, esetleg pont az ellenkezőjéről szól a szerződésben, de ezt bármely ügyvéd nyugodtan megtámadhatja. Természetesen létezhetnek olyan könyvelési tételek melyekkel az adott könyvelő nem ért egyet, mivel jogszabályokba ütközhetnek vagy "nagyon rizikósak", ezeket valamilyen külön megállapodásban rögzíteni kell.

Általában a könyvelési díj forgalom és tételszám függő. Magában foglalja a normál havi könyvelési tételek rögzítését, a szükséges nyilvántartások elvégzését, a tagok bérszámfejtését, -TB ügyintézését, az analitikus tárgyieszköz nyilvántartást, segítséget az esetleges adó és járulékellenőrzésekben, a bevallások elkésztését. Az év végi zárlati műveletek elvégzéséért (nyenyi regisztráció és jelentés, járulék- , céges SZJA- , HIA- , tánya bevallások valamint a mérleg elkésztése) általában kis cégeknél + 1 havi díjat szoktak kérni, nagyobb vállalkozásoknál esetleg külön megállapodás kérdése lehet. A céges SZJA bevallás nem tévesztendő össze az önbevalló magánszemélyek szja bevallásával, melynek elkészítése és díjjazása külön megállapodás tárgyát képezi.

Véleményem szerint a könyvelés és egy vállalkozás működése ideológiák halmaza, melyeket, ha átgondoltan építünk fel, sok pénz takaríthatunk meg. Ezért a megalapításnál külön figyelemmel kell lenni a jövőbeli cég alaptevékenységeire. Itt nem csak az általánosan alkalmazott "reklám, hirdetés" és "egyéb üzletviteli tanácsadás" vagy valamilyen hasonló tevékenységekre gondolok, hanem olyan tevékenységekre, melyek segítségével le lehet írni bizonyos őrültnek tűnő tevékenységeket (sport (evezés, surf, gokart), hobbi (szabás-varrás, horgászat, akvarisztika, kutya tartás, zene)).

EV alapítása:

A majdani EV bemegy az önkormányzathoz és megkapja az igazolványát.

Az igazolvány alapján, egy 0x101–es nyomtatványt 15 napon belül be kell nyújtani az APEH-nak.

Közben a szükséges szakhatósági, önkormányzati, kamarai, ÁNTSZ, VPOP vagy egyéb felügyeleti szervektől működési-, telephely-, egészségügyi engedélyek, hozzájárulások beszerzése.

A tárgyhónapot követő hó 12-ig a TB felé bejelenteni a foglalkoztatott tagokat és alkalmazottakat. (ez minden TB-t érintő változásra igaz!)

Ha szükséges, bankszámlanyitás 15 napon belül.

A bankszámlát 15 napon belül be kell jelenteni a 0x102 nyomtatványon az APEH-nak. (Ez minden vállalkozási adatot érintő változásra igaz.)

Cég alapítása:

Optimális esetben az ügyvéddel és a könyvelővel az alaptevékenységek összegyűjtése. A mi gyakorlatunkban, ha az ügyvédünkhöz beérkezik egy cégalapítási kérlem, egyből hozzánk irányítják az ügyfelet, függetlenül attól, hogy nálunk könyveltetnek-e később.

2006. júliusától a társasági szerződésekben csak a fő- és az engedélyekhez kötött tevékenységeknek kell szerepelniük. Ez azért lényeges, mert a kiemelt tevékenységek kivételével bármel vállalkozás, bármilyen tevékenységet végezhet, arról számlát állíthat ki! Ennek elsősorban már működő cégek esetében van jelentősége, egy esetleges új tevékenység felvétele esetén.

Ügyvéd a kész szerződést, a cégbejegyzési kérelmet és a tulajdonosok által közjegyzővel készíttetett aláírási címpéldányokat beadja a cégbíróságra.

Az előbbi papírok ellenében kap egy adatlapot, melyen a megalapítandó vállalkozás legfontosabb adatai szerepelnek.

Az adatlap alapján, a cégbíróságon kapott 0x201–es nyomtatványt 15 napon belül be kell nyújtani az APEH-nak.

Közben a szükséges szakhatósági, önkormányzati, kamarai, ÁNTSZ, VPOP vagy egyéb felügyeleti szervektől működési-, telephely-, egészségügyi engedélyek, hozzájárulások beszerzése.

A tárgyhónapot követő hó 12-ig a TB felé bejelenteni a foglalkoztatott tagokat és alkalmazottakat. (ez minden TB-t érintő változásra igaz!)

Bankszámlanyitás 15 napon belül.

A cégbíróság előbb-utóbb (inkább utóbb) elküldi a végzést vagy az elutasító határozatot, valamint a benyújtott papírok érkeztetett, lepecsételt példányait.

A megküldés határidejével zárul az előtársasági időszak. (áfa-, tánya-, járulék-, HIA-bevallás)

Áfás vagy áfa mentes tevékenység:

Alapvetően a különböző tevékenységeknek különböző áfa tartalmúak lehetnek. Vannak áfa mentes szolgáltatások (banki szolgáltatás, biztosítás, postai szolgáltatás, illetékek, az oktatás bizonyos fajtái).
Általában 20% -osak az általános tevékenységek, szolgáltatások, termékek. Ettől eltérő áfakulcs csak bizonyos különleges esetekben jelenhet meg.

Az áfa körbe való bejelentkezésnek több féle módja lehet:

1., általános szabályok alapján történő tevékenység végzés: ez a legelterjedtebb mód. Ekkor a bevételekre felszámított áfával szemben elszámolható bizonyos beszerzések áfája. Azért bizonyos, mert nem vonható le a személy-gépjárművekkel kapcsolatos kiadások (üzemanyag, karbantartás, üzelemtetés, beszerzés) árában lévő vagy a taxi kiadások áfája.

2., a tárgyi mentes tevékenységek végzése. Ekkor értelemszerűen nincs áfa felszámítási és fizetési kötelezettség ugyanakkor nem is vonható le a beszerzések áfája.

3., alanyi mentes státusz. Ez egy választható út. Ilyenkor a tulajdonos arról dönt, hogy nem fogja elérni az éves árbevétel a 4 millió Ft -ot, így mentesül az áfa felszámításának kötelezettségétől, természetesen ekkor sem vonható le az előzetesen felszámított áfa.

4., arányosítandó áfa. Ez normál és tárgyi mentes tevékenységek végzésekor alkalmazandó áfázási mód. Ilyenkor az áfás és áfa mentes bevételek arányában vonható le az áfa.

5., használt cikk kereskedelemre vonatkozó áfa. Ekkor a magánszemélyektől szerződéssel vásárolt termékek eladásakor nem kell az általános szabályokkal ellentétben felszámítani az áfát, csak az árrésre.

Ha valaki nem választja az áfa körbe való bejelentkezést, egyel kevesebb az APEH által ellenőrizhető, büntethető adónemmel lesz dolga.

Áfa bevallás gyakorisága: 8 millió Ft -os éves nettó árbevételig éves, felette negyedéves, 1 millió Ft -ot meghaladó áfa egyenleg esetén havi bevallás.

A tényleges ÁFA visszaigénylése eléggé le van szűkítve a törvényekben, bár néhány angol, amerikai, holland ügyfelem, meglepődve tapasztalta a visszaigénylés itthoni könnyedségét.

Az árképzés:

Itt elsősorban azoknak írok, akiket volt vagy jövőbeni munkáltatójuk űz bele a vállalkozásba.

Az aktuális munkáltatók általában azt ajánlják fel, hogy az eddigi nettó bérüknek bizonyos mértékű megemelésének megfelelő összeget, esetleg, ha előzőleg bejelentkezett az áfa alá, plusz az áfát fizetnék ki. Ezeket az ajánlatokat fenntartással kell kezelni.

Először is nem szabad figyelmen kívül hagyni, a Budapesten 2 % -os helyi iparűzési adót (HIA), melyet az anyagmentes (anyagköltséggel, eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói díjjakkal csökkentett bevétel) nettó árbevétel után kell fizetni. Ez egy úgynevezett minimumadó, amit alapvetően nem lehet semmivel csökkenteni. Bizonyos településeken a működés első pár évében adhatnak részleges vagy teljes mentességet, de nem ez a jellemző.

Tehát a kapott bevételből kapásból le kell vonni 2 % -ot, így a megszerzett bevétel már is csak 98%.

Ha Ön nem rendelkezik 36 óránál hosszabb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, 1950,- Ft EHO -t kell fizetni, valamint minimum a mindenkori minimálbér 29%-át társadalombiztosítási járulékként (TBJ).

Ezeken kívül a felvett bér 11%-a a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék (vagy magánnyugdíjpénztári tagdíj), valamint sávosan le kell vonni az SZJA -t.

A vállalkozóknak minősülő magánszemélyeknek (egyéni vállalkozók, vállalkozói státuszban dolgozó tulajdonosok) be kell még fizetniük 4 % vállalkozói járulékot.

Összefoglalva pl. bruttó 100 e Ft bér felvételéhez kb. 150 e Ft -nyi árbevétel kell (+ a HIA), így 60-70 e Ft-nyi nettó bér fizethető ki.

Ez alapján kevesebb mint 50 % a nettó kivehető munkabér.

Alkalmazottak esetében számolni kell még a munkavállalói-, a munkaadói járulékkal, a szakképzési hozzájárulással és esetleg a rehabilitációs hozzájárulással.

Ezek után lássunk néhány egyéb költségelszámolási lehetőséget:

Útelszámolás: a magánszemélynek lehetősége van a saját, közeli-távoli hozzátartozójának vagy ismerősének tulajdonában lévő, a vállalkozása érdekében elpöfögött üzemanyag elszámolására. Nem szükséges feltétlenül az üzemanyagról számlával rendelkezni, de nem árt, ha van, mert így nem az APEH által közzétett, rendszerint alacsonyabb árakat kell használni. Ha az esetleges motorolaj vásárlásról is rendelkezik számlával, a kenőanyag fogyasztást is el lehet számolni. A megtett utakról útnyilvántartást kell készíteni. (a letölthető programok között találhat útnyilvántartás készítő programot is)

Bérleti díj számlázása a vállalkozás felé: ha a vállalkozás egy magánszemély ingatlanában működik, és a magánszemély kiváltja az adószámot (nem azonos az adókártyán szereplő adóazonosító jellel!), bérleti díjat számlázhat, mely után 25 % SZJA-t kell az államnak befizetni valamint év végén saját maguk után 11 % %-os EHO-t. Közös tulajdonú ingatlan esetében elvileg a tulajdonosok tulajdoni hányadának megfelelően kell elosztani és bevallani ezt a bevételt, de ez bizonyos szerződési kitételekkel elkerülhető.

Adás-vételi szerződésekkel vásárolhat a vállalkozás eszközöket, anyagot. Itt olyan dolgokra kell gondolni, melyekre szüksége lehet a vállalkozásnak, de nincs róla számla, mivel a magánszemély(ek) tulajdonában van. (pl.: íróasztal, + hozzá szék, tárgyalóasztal, + székek, irattartó szekrények, TV, videó, kávéfőző, mikrohullámú sütő, rádiós magnó, számítógép, hosszabbítók, asztali lámpák, írószerek, papírok, barkácsgépek, anyag-, árukészlet, stb.). Ezek az eszközök rendszerint a vállalkozás indulásától ténylegesen is a vállalkozás érdekeit szolgálják, tehát valójában ezekkel a szerződésekkel csak rendezik a tulajdonviszonyokat.

Reprezentáció: az árbevétel fél %-ig terjedő összegig reprezentáció üzleti vendéglátás címén számolható el kiadás. Ezen határ felett társaságiadó növelő tételt kell szerepeltetni.

Étkezési hozzájárulás: az SZJA törvény lehetőséget ad 4500,- Ft étkezési jegy formájában történő, valamint 9000,- Ft természetben történő kifizetésére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha havi 9000,- Ft-nyi melegételről szóló számlát el lehet számolni ilyen címen (pizzéria, étterem, egyéb kész fogyasztásra szánt élelmiszer), az esetleges különbözetet a magányszemélynek vissza kell fizetni a cég pénztárába.

Védőital: bizonyos, rendeletekben meghatározott, környezeti körülmények közötti munkavégzés esetén (túlzottan meleg iroda, műhelyek), védőital címén natúr vagy meghatározott cukortartalmú ízesített ásványiz számolható el költségként.

A vállalkozások működtetéseinek jellemző lépései:

A szükséges nyomtatványok beszerzése (számlatömb, kiadási- és bevételi pénztárbizonylat, pénztárjelentés (időszaki vagy napi), szabadság-nyilvántartó könyv, szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartólapja (ez fénymásolható is, a könyvelőtől is be lehet szerezni). Ma már a számlázás eszközének inkűnn javasolhatóak az tőbb helyről ingyenesen letülthető és használható számlázóprogramok. Az ingyenesen használható kifejezést nem szabad összetéveszteni az ingyenesen letölthető, majd csak korlátozottan használható programokkal, melyek csak egy bizonyos regisztrációs díj ellenében használhatóak teljes körűen.

Ha szükséges, pénztárgép beszerzés.

A bevételekről számla kiállítása!

A kiadásokról számlák igénylése!

Ez utóbbi kettő meg kell, hogy feleljen az ÁFA törvényben megfogalmazott követelményeknek! A kritériumokat megtalálhatja a honlapomon.

Pénztárbizonylatok vezetése, amennyiben ez szükséges.

Útnyilvántartás vagy útelszámolás folyamatos vezetése (Év végén sokkal nehezebb visszamenőleg pótolni!).

A könyvelési anyag rendszeres átadása a könyvelőnek. (Nem év végén egy kupacban! :o)

A magánnyugdíjpénztári bevallás elkészítése minden hó 12-ig.

Megfelelő rendszerességű ÁFA bevallás elkészítése.

HIA, súlyadó előlegek utalása 3. hó 15 és 9. hó 15-ig.

HIA TÁNYA feltöltés 90% -ra december 20-ig.

Január elején kiadni a nyilatkozatokat a dolgozóknak az előző évi adóbevallásukkal kapcsolatban.

Január 31-ig az önbevallóknak kiadni a kereset igazolásokat, céges szja- és járlékbevallás beküldése elektronikus formában.

Február 15. éves ÁFA és 03-as bevallás az éves járulékfizetési kötelezettségekről (EV-k éves bevallása!).

Április 30-ig NYENYI adatszolgáltatás elektronikus formában.

Május 20-ig az önbevallók saját SZJA bevallásukat el kell, hogy küldjék az APEH-nak

Május 31. HIA, TÁNYA, mérleg beadási, közzétételi határidő.

Közben természetesen az előírt TÁNYA és HIA előleg fizetési kötelezettségek fizetgetése

Egyéb a működés során alkalmazható vegyes szabályok

Még a vállalkozás megalapítása előtt szerezzen könyvelőt! Jobb a nyugodt alvás, mint a tűzoltás!

Minden év végén leltárt kell készteni az áru és anyagkészletről vagy egy ezzel egyenértékű nullás nyilatkozatot kell leadni a könyvelőnek.

Árunak (és alkatrésznek) azt a készletfajtát nevezzük, melyet módosítás nélkül használ fel a cég, esetleg egy nagyobb berendezésébe beépítve (pl egy lámpához a foglalat).

Anyagnak azt a készletfajtát nevezzük, melyet feldarabolva, átalakítva használ fel a cég, esetleg egy nagyobb berendezésébe beépítve (pl az előbbi lámpához a vezeték, melyet 10 méteres tekercsben vásárolnak, de csak néhány 10 cm-nyi szükséges 1-1 termékhez).

Ha az előbbi lámpához az ernyőt készen vásárolja a gyártó, akkor az áru, alkatrész, ha lemezből önmaga hajlítja, a lemez anyagnak minősül.

Minden áfa körbe bejelentkezett vállalkozásnak, vállalkozónak rendelkeznie kell bankszámlával.

Az EV-k kivételével, mindenkinek 1000,- Ft-ra kell kerekítenie a fizetendő adókat, járulékokat.

Csak olyan számlák számolhatóak el költségként, melyek mind a mellett, hogy megfelelnek az éppen érvényes ÁFA törvényben megfogalmazott feltételeknek, vevőként a vállalkozás neve van feltüntetve. Az nem elég, ha pl. a telefonszolgáltatóknál alkalmazott eljárás alapján, a számlaküldés címeként szerepel a cég neve a számlán!

A számlák gyűjtögetése nagyon fontos mindenfajta kiadásról. (szakkönyv, folyóirat, tisztító szerek, irodaszerek, egyéb anyagok (kisebb javításokhoz festékek, villanykörte, WC papír), autómosás, parkolás (A parkoló automaták által kiadott jegyek nem számlák, de év végén összegyűjtve a szolgáltatók számlát állítanak ki róluk!), postai levélfeladás, fénymásolás, taxi). A nyugták nem számolhatóak el.

Nyílt árusítású üzletekben (ahova bármilyen természetes és jogi személy bemehet vásárolni) kötelező a pénztárgép alkalmazása. (Állítólag az egyik nagykereskedelmi üzletlánc (M..) ezt a szabályt úgy kerülte ki, hogy azt nyilatkozta, hogy csak szerződött pertereik vásárolhatnak az üzleteikben.)

A vállalkozás vezetőjének el kell készteni vagy készíttetni bizonyos szabályzatokat (számviteli politika, melynek része a pénzkezelési, leltározási, értékelési szabályzat, számlatükör, -rend). Ilyen sablonok a kereskedelmi forgalomban kaphatóak vagy a könyvelővel is el lehet készíttetni külön megállapodásként, díjjazás fejében.

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását is vezetni kell. Ezekbe a pénztár bizonylati-, a nyugta- és számla-tömböket -nyomtatványokat kell bevezetni.

A pénztárkezelésre külön figyelmet kell fordítani! A pénztárbizonylatokat nem töltheti ki a könyvelő, mivel a bizonylatolásnak a tényleges pénzmozgással egy időben kell történni. Minden kifizetett összeget utalványoznia kell az erre feljogosított személynek. A bizonylatokat alá kell írniuk az erre felhatalmazottaknak. Nem szükséges minden egyes bizonylatot külön kiadási- vagy bevételi bizonylatra felvezetni, lehet napi 1-1 bizonylatot kitölteni vagy esetleg pár nap azonos papírjait összegyűjtve kezelni. A pénztárat a vállalkozás működésének helyszínén kell vezetni! Ezt sem végezheti a könyvelő. A pénztárnyilvántartásra megfelelhet egy bármilyen papíralapú vagy táblázatkezelő programban végzett nyilvántartás. Ezeket a szabályokat eléggé mókás betartani egy olyan kis cégnek, ahol egyetlen személy végzi a munkát, Ő az utalványozó, a pénztáros, Ő leltároz, Önmagának fizeti ki a bért.

A jelenléti ívet még a tagoknak is vezetni kell, alá kell írni!

Minden bizonylatot át kell adni a könyvelőnek, még a bankban kapott kp felvételi cetliket is! A bizonylatokat 7 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat (bérszámfejtések, pénzkifizettések, nyilvántartások) 10 évig, a nyugdíjjal kapcsolatosakat 25 évig (bérszámfejtések, pénzkifizettések, nyilvántartások)!

A számlákon több féle dátum szerepelhet. A számviteli teljesítés dátuma (nem tévesztendő össze a fizetési határidővel!) határozza meg, hogy melyik könyvelési (ÁFA) időszakba kerülhet a számla (kivéve a folyamatos szolgáltatásokat, ahol a fizetési határidő számít teljesítés időponjaként (telefon, energia, könyvelés, bérleti díj)), a számla kelte a kiállítás dátuma, végül a fizetési határidő. Kis összegű kiadások esetében nem jelent nagy gondot, ha későbbi időszakba kerülnek bele, de a bevételi számlák elmaradása miatt önrevíziózni kell a korábbi időszakokat.

A számlákon a jelenlegi szabályok alapján csak akkor kell feltüntetni az SZJ (szolgáltatások jegyzéke) és a VTSZ (vámtarifaszám) számokat, ha azok nem normál 20%-os tételek vagy az ÁFA törvény külön nevesíti őket (pl. üzemanyagok). Az éves értékcsökkenések kiszámításához azonban szükség lehet az eszközök VTSZ-ére.

A munkavállalókkal kötött szerződéseken fel kell tüntetni a FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) számokat, mivel ezt a TB-nek be kell jelenteni. Jobb ezeket előbb megkérdezni a könyvelőtől.

Az első 5 év vesztesége korlátlanul elhatárolható a következő évek terhére, a továbbiak csak bizonyos megkötésekkel.

Ha valami miatt nem is készülhetnek el a pontos adatokat tartalmazó bevallások, legalább nullásan vagy a forgalom alapján tippelt adatokkal be kell küldeni egy nyomtatványt, így a bevallás meg nem léte miatt nem büntetnek.

Az éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek egybeeshetnek.

Alapvetően csak a beltag jogosult a cég képviseletére, de különböző meghatalmazással egyszerűen megoldható, hogy a kültag is aláírjon akár a banknál, APEH felé vagy egyéb helyeken.

Cégautó - magánautó? Egy gyakran felmerülő kérdés a cégvezetők között. Cégautó esetében az elszámolható költségek köre a következő: átírási díj, illeték, súlyadó, biztosítás, üzemanyag, javítási költség és az értékcsökkenés (ÉCS). Magánautó esetében az üzemanyagpénz és a 9 Ft km-enként, valamint az olajfogyasztás. EV-nél a korábban említett okok miatt nem javaslom a cégautót. Egyéb vállalkozásoknál a nagy értékű hosszú távon birtokolt autók elszámolása lehet indokolt, de figyelni kell, hogy bizonyos értékhatár felett nem értékcsökkenthető az szgk. Magánautó esetében kevesebb nyilvántartással kb. azonos költségek vehetőek ki.

A parkolási-, autópálya díj, az autómosás vagy egy esetleges mobiltelefon kihangositó készlet mindkét esetben elszámolható.

Cégautó megléte esetén, ha az autót használó személy lakhelye megegyezik a vállalkozás bármely bejelentett címével, a törvények vélelmezik a magán célú használatot, mely miatt cégautó használati SZJA-t kell fizetni.

A munkába járás költségeivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyközi közlekedés bérletének 80 %-át köteles téríteni a munkáltató számla ellenében (ez esetben az áfa nem vonható le) a teljes összeget pedig térítheti (ekkor le kell adni a bérletszelvényt, és az áfa visszaigényelhető), ugyanakkor a helyi bérletet csak akkor térítheti a dolgozójának, ha a munkakörének elvégzéséhez feltétlenül szükséges (pl. anyagbeszerzők, ügyintézők). A munkába járással kapcsolatos gk. költségekből csak a 9 Ft-ot térítheti a cég szja mentesen, az üzemanyagot nem (!).

Megbízási szerződések kötelezőek éves nettó 200 e Ft feletti szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések esetén. Ez a 200 e Ft több kisebb összegből is össze jöhet és már akkor is kell az írásos szerződés.

A szabadság kezelése céges bedolgozók esetén eléggé nehézkes, mivel ha a megbízási szerződésbe beleveszik a szabadság fogalmát, egy esetleges ellenőrzéskor burkot foglalkoztatásnak, TB megkerülésnek nevezhetik a felek között létrejött szerződést. Ezért marad a szóbeli megállapodás és a bizalom.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen kritériumai vannak az alvállalkozói költségek érvényesítéséhez. Egyrészt a fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződéseknek (vagy éves keretszerződésnek) a fővállalkozó valamilyen tevékenységével kapcsolatban kell lennie, másrészt a megbízási szerződésekben ki kell kötni, hogy a megbízott szabadon, előzetes bejelentésre vagy egyéb módon dönthet alvállalkozók alkalmazásáról. A megbízó felé kiállított számlán külön tételekként kell szerepelnie az alvállalkozótól kapott számla (teljes vagy rész) tételeinek és egy olyan szövegnek, mely szerint a számla végösszege alvállalkozói díjat tartalmaz(hat). Ezen eljárásmódnak a HIA csökkentés szempontjából van jelentősége.

A székhely-, telephelyek kiválasztásának a vállalkozás hatékony, gazdaságos működési szempontjai mellett egyéb okai is lehetnek, melyekről érdeklődjön könyvelőjétől.

A cégvezetőknek különös figyelmet kell fordítaniuk az esetleg szükséges szakhatósági-, telephely és egyéb működéséi engedélyek beszerzésére. Bizonyos tevékenységek csak megfelelő szakmai végzettségek birtokában folytathatóak. Nem szükséges ezekkel a bizonyítványokkal a cégvezető(k)nek rendelkeznie, elég, ha a vállalkozásával, munka- vagy megbízási jogviszonyban van egy erre alkalmas személy.

A külföldi állampolgárok részvétele a társas vállalkozásokban letelepedési, TB ügyek miatt kiemelt különleges eljárások betartását teszi szükségessé. Nem elég, ha egy külföldi vállalkozást alapít Magyarországon, munkavállalási engedélyt is ki kell váltania!

A jogi személyek részvétele a társas vállalkozásokban szintén speciális esete a vállalkozások tulajdonlásának. Nyilván kell tartani a különböző vállalkozásokban betöltött többségi- és jelentős tulajdoni részesedéseket, ezen cégek egymással történő üzleti kapcsolatait előszeretettel vizsgálja az APEH.

A tulajdonosok pénzkezelése miatt, valamit bizonyos olyan feltétlenül szükséges kiadások miatt, melyekről nem hajlandóak számlát adni a szolgáltatók (ezek rendszerint bérleti-, területfoglalási díjak, árusítási engedélyek, kenőpénzek), gyakran lehet szükség a vállalkozás életében úgynevezett tagi kölcsönö alkalmazására. Ezek rendszerint kamatmentes, a tényleges pénzmozgást lefedő összegű hitelfelvételek, melyekről valamilyen egyszerű kölcsönszerződést kell kötni.

Az olyan eszközöket, vagyoni jogokat (bérleti jog, számítógépes program), melyek több éven keresztül szolgálják egy vállalkozás működését, tárgyi eszközöknek (TE) vagy immateriális javaknak, összefoglalóan befektetett eszközöknek nevezi a számvitel. Az ezekre fordított kiadások nem egy összegben (kivéve a kis értékű TE-ket (KTE)), hanem törvényekben meghatározott arányban, több év alatt válnak költségekké. Ez az értékcsökkenés, amortizálás, az elszámolhatósági % pedig a leírási kulcs, mely meghatározza a leírás idejét. Ez autónál 5 év (20 %), számítógépeknél 3 év (33%), ingatlanoknál (csak az épületnél, a telek nem értékcsökkenthető) 50 év (2%), gépeknél, bútoroknál 7 év(14,5%). A TE üzembe helyezésekor meg kell határozni egy ú.n. maradvány értéket, mely a várható végső ára lesz a berendezésnek (figyelni kell a piaci értékre is!), és a maradék összeget lehet amortizálni.

Az esetleges magán célú telefon- vagy autó-használatot, számla ellenében, ki kell(ene) fizettetni a dolgozókkal.

Ha egy vállalkozás egy magánszemély lakásában működik, a felhasznált energia költségeket csak a mérőórák átíratása után, számla ellenében fizetheti ki a cég.

A munkavégzéshez szükséges oktatás, továbbképzés költségei szintén számla ellenében elszámolhatóak, a dolgozóval kötött tanulmányi szerződés megléte esetén.

Egy vállalkozást az APEH-nál csak a vállalkozás tulajdonosai, egy bejelentett képviselő, egy meghatalmazott személy képviselheti. A különböző adóhatóságok eltérően értelmezik a meghatalmazás kérdését és bizonyos esetekben nem fogadják el a könyvelő meghatalmazását, más esetben nem is vizsgálják az képviseleti jogosultságot.

A fenti témák természetesen csak találomra kiválasztott kérdések melyeket a majdan kiválasztott könyvelővel jó egyeztetni. Ezek alapján sokaknak eszükbe juthatott több, különböző kapcsolódó kérdés, melyeket, ha elküldenek nekem, megpróbálok válaszolni rájuk.